egyperctech

A Brain Bar Budapest az éppen zajló jövőre koncentrál - a második napon pedig több előadást is szenteltek arra, hogy Budapest jövőjét vizsgálják. Ebben szerepet kapott dr. Fürjes Balázs, egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházások irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos és Somlai-Fischer Ádám, a Prezi társalapítója is.

Reggel a kormánybiztos egy 15 perces nyitóbeszédben felhívta a figyelmet arra, hogy ami működik egy adott városban, nem biztos, hogy máshol is alkalmazható lesz. Mielőtt újítanánk, meg kell kérdeznünk, hogy az adott projekt beleillik-e a város önképébe, identitásába? Dr. Fürjes szerint Budapestnek elsősorban önmagával kell azonosnak lennie. Egy későbbi előadásban Wouter Vanstiphout, a holland Delft Egyetem egyik professzora a városlakók szemszögéből érintette ezt a témát: hogyan hozhatnak a várostervezők olyan döntéseket közterületekről és közpénzekről, amik demokratikusak?

A várost a kormánybiztos szerinte három szempontból kell vizsgálnunk: mint a nemzet fővárosát, a budapestiek lakóhelyét, valamint városként. Dr. Fürjes kiemelte, hogy a város akkor fog nemzetközi szinten jobban teljesíteni, ha jobb otthon lesz a budapestiek számára. Egy későbbi, az európai Szilícium-vögy lehetőségeiről szóló kerekasztal-beszélgetésen Garai Gábor, Boston tiszteletbeli konzula és rengeteg startup ügyvédje elmondta, hogy egy olyan város, mint Budapest, sokkal inspirálóbb a vállalkozók számára, mint a Szilícium-völgy: itt lehet az utcákat róni, másokkal beszélgetni, találkozni. A Szilícium-völgy ehhez képest szűkében van a köztereknek, és mindenki csak autóval közlekedik.

Dr. Fürjes szerint Budapest 10 év múlva még európaibb lesz. Szerinte három elengedhetetlen tényező szükséges ehhez: erős, demokratikus vezetés, egyszerre univerzálisabb és lokálisabb városszemlélet, és az, hogy

a város magyarabb és keresztényebb legyen.

Dr. Fürjes azt mondta, a kereszténységet a várost érintően kulturális értelemben érti, a szabadság és individualizmus szellemében.

A kormánybiztos még azt is kiemelte, hogy egy még szociálisabb, kreatívabb és együttműködőbb várost képzel el tíz év múlva, és a kreativitást elősegítő közösségi tereket. Említette, hogy egy ilyen teret szeretne nyújtani a legújabb tervezett közösségi tér, a Rubik Ernővel közösen tervezett "Kocka Központ". A Magyar Géniuszok Házának is elnevezett tér ötlete már 2012-ben megfoggant, de azóta sem ismerni a terv konkrét formáját. 

A délután folyamán az Akvárium nagy halljának színpadára lépett egy magyar géniusz is, a Prezi társalapító Somlai-Fischer Ádám. Somlai-Fischer témája az volt, hogy felépíthető-e a Szilícium-völgy Budapesten, illetve Budapest a Szilícium-völgyben? Az európai kultúra sokszor tűnik úgy, hogy a startup szellemiségének nem kedvez: a későbbi kerekasztal beszélgetésen többször felmerült, hogy az amerikaik nem úgy viszonyulnak a bukáshoz, ahogy mi itthon. Somlai-Fischer a saját cégén keresztül mutatta be, hogyan lehet inspiráló és támogató környezetet teremteni az irodában. Szerinte a sikerüknek nagy részét képezi, hogy

sokszínű, eltérő hátterű emberek dolgoznak és ötletelnek együtt.

Részlet a nemzeti konzultációs kérdőívből

Somlai-Fischer szerint a globális világnézetet csak úgy teremthetjük meg, ha megfelelő a diverzitás a cégen belül. A Prezi társalapítója kitért arra is, hogy Magyarországon sokan ellenségként tekintenek a világpiacra, ami szintén megnehezíti a startup-kultúra meggyökeresedését. Kiemelte, hogy San Francisco (egy másik előadó szerint "a munka Las Vegas-a") lakosainak 40 százaléka bevándorló. A Prezit 2009-ben San Francisco polgármestere hívta meg, hogy jöjjenek, és fejlesszék a terméküket tengerentúlon: Somlai-Fischer pedig bátorította a jelenlévő döntéshozókat, hogy hívjanak meg egy perui startupot, Budapestre. Mert csak különböző ötletek együttélésével "völgyesedhetünk".

Nagyon sokféle klassz szelfi van, a lentiek azonban bizonyára nem tartoznak közéjük. Igazából fogalmunk sincs, hogy a képen szereplő hölgyek és urak mit gondoltak, de bízzunk benne, hogy legalább sok lájkot kaptak…

Az első Budapest Brain Bar az ötletek ütköztetését tűzte ki feladatául, ennek sikerét pedig senki sem garantálhatja jobban, mint Evgeny Morozov. A 30 éves, fehérorosz származású volt Stanford-i oktató rátapint a technológiával kapcsolatos legmélyebb félelmeinkre, és mindegyiket háromszor ijesztőbbé teszi.

Ahogy Morozov is bevallotta: a panaszkodással keresi a betevőt - bár Közép-Európában kétségtelenül sok versenytársa akad. Morozov fő kérdése az volt, mit tesznek a kormányok, hogy a technológiai cégek ne éljenek vissza adatainkkal, és ne vegyék át az állami feladatokat. Morozov válasza szerint nem sokat, azt is rosszul, és nemsokára az Apple akar majd a társadalombiztosítónk lenni.

Forráas: Brain Bar Budapest Facebook

Amikor már a jelen is sci-fi

Morozov varázsa - és egyben fő jövedelemforrásának kulcsa - abból fakad, hogy szinte észrevétlenül képes meggyőzni a közönségét, hogy a legrosszabb forgatókönyv, ami az előadása elején még tudományos-fantasztikus fikciónak tűnt, egyértelműen meg fog valósulni. De kezdjük az elejéről.

Morozov egy Fülöp-szigeteki képpel indít: a nyilvános mosdókban ugyanis a WC használata után riasztó szólal meg, ami addig nem hallgat el, amíg a WC használója kezet nem mos. Morozov szerint ez csak egy példája annak, hogy egyre inkább külső technológiákat használjuk arra, hogy az emberi viselkedést felügyeljék. A technológia így egy tisztább, kiszámítható jövő kulcsaként van feltüntetve - és ez a kormányokat motiválja, hogy egyre több feladatukat bízzák a nagy Szilícium-völgyi cégekre.

Ha nem fizetsz egy szolgáltatásért, te magad vagy a termék

Morozov azonban rámutat, hogy ezek a cégek termékként látnak minket. Ha rosszul érezzük magunkat a Facebook használatától - stresszelünk, irigyek vagyunk, félünk, hogy lemaradunk valamiről, míg mindenki más jól érzi magát - az azért van, mert így tervezték a platformot. A technológia ugyanis nem áll a felügyeletünk alatt, pedig mindent tud rólunk, és úgy használja fel az adatainkat, ahogy azt a cégvezetők jónak (jövedelmezőnek) látják.

Mivel az összes adatunkat önként bocsátjuk az olyan cégek rendelkezésére, mint a Google, Facebook, vagy Apple, nem tűnik lehetetlennek, hogy egy szép napon, mikor a kormány kifogy a forrásokból, az Apple-re bízza például az egészségügyi ellátás kezelését, hiszen a különböző applikációikból rengeteg adatuk van már most is, és sokkal könnyebben tudják motiválni felhasználóikat. A nagy cégek által gyűjtött adatok viszont, Morozov szerint, felügyelet nélkül ellenünk lesznek felhasználva: ha az egészségbiztosítónk tudja, hogy reggelente kávézunk, teljesen más árat fogunk fizetni, mint a nem kávézók. Ez pedig könnyen a saját cselekedeteink cenzúrázásához vezethet.

Már most késő

Az ehhez hasonló diszkriminációkat Morozov az Über esetében például már megvalósulni is látja. Az Über néhány országban már engedélyezi, hogy a sofőrök is osztályozzák az utasaikat - és a nem szimpatikus utasoknak legközelebb drágább lesz a fuvar.   

Morozov szerint a legnagyobb probléma, hogy az állami tisztségviselők rosszul állnak a problémához - a Google egyetlen alternatívájának azt tartják, hogy felépítsék a Google mását. Ezt Morozov lehetetlen küldetésnek látja. A Google-nak több, mint 10 éve volt, hogy adatokat gyűjtsön, ma már nem keresőként kellene rá tekinteni, hiszen az igazi feladata, hogy megjósolja, mit akarunk majd. Ezzel egy cég nem tud vetélkedni - ezért lenne fontos, hogy a kormányok a decentralizáltan, kis cégeket támogassanak.

Hogy bebizonyítsa, a Szilícium-völgy már most át akarja venni a jóléti államok és nemzetközi non-profitok helyét, Morozov a Facebook Internet.org projektjét hozta példának. Mark Zuckerberg terve, miszerint ingyen wifi-t vinne oda, ahol nincs jelenleg nincs internet-hozzáférés, Morozov szerint hasonló azokhoz a projektekhez, amikkel a Világbank a 90-es évek elején állt elő. A big data semmivel sem jobb, mint a nagy olaj, vagy gyógyszeripari cégek, mondta Morozov búcsúzóul. Ekkora a közönség már követte volna a barikádokra - bár lehet, hogy csak Instagramot készíteni.

A Steam Controller nem új találmány, a Valve már ezer éve bejelentette, hogy aztán vagy háromszor kezdje elölről a különleges gamepad fejlesztését. Az eszköz lényege, hogy nem analóg karokkal, hanem érintésre érzékeny, puha felületekkel látták el, így elméletileg van annyira pontos, hogy helyettesítse az egeret.

A Valve most egy saját készítésű videóban magyarázza el, miért is lesz olyan jó, ha megjelent a Steam Controller: a periféria a gamepadek kényelmét mossa össze az egér pontosságával.

Jómagam aktív játékosként kicsit szkeptikus vagyok, a Valve azonban híres arról, hogy eleinte senkinek sem tetsző ötletekkel tarolja le a piacot, szóval lehetséges, hogy tényleg ez a cucc a jövő. Az mindenesetre biztos, hogy a videó narrátora nagyon-nagyon lelkes.

Az idén először megrendezésre kerülő Brain Bar Budapest alapja az ötletek ütköztetése: hogyan férnek meg a robotok és az emberek egymás mellett (illetve van-e különbség a kettő között)? Mit tehetnek a kormányok, mit az innovátorok, hogy az élet jobb legyen? Hogyan látnak problémákat a várostervezők, hogyan az ott élők? Hogyan terelik ki a gazdaságot megszokott medréből a disztruptorok a nagyvállalatokat?

A fesztivál azonban már az első nap megmutatta, miben tud többet, mint más teches rendezvények: nemcsak az ellenvéleményeknek van helye, de mikor a technológia hatásairól volt szó, a spirituálásra is kitért egy panelbeszélgetés keretében Ken Goldberg robotikaprofesszor, Köves Slomó rabbi, és Stephen Fuller szociológus, transzhumanista író.

Itt is egy kép a beszélgetésről:

Forrás: Brain Bar Budapest Facebook

A beszélgetés lényegi kérdése volt: teremthet-e az ember? Hívhatjuk-e magunkat teremtőnek, ha a technológia segítségével továbbfejlesztjük azt, amit a természet adott? Fuller szerint az ember magától értetődően kreatív, míg Köves rabbi rámutatott, hogy a Talmud szerint az emberek is kis teremtők, ha a zsidó hitvilág szerint semmi ember által teremtett dologgal nem élnénk, nem szednénk gyógyszert, vagy utaznánk autóval.

A zsidó szemlélet ugyanis azt mondja, hogy Isten nem fejezte be a világ teremtését, hanem az emberekre - akiket maga képére formált - bízta annak további kiegészítését. Minden új technológiának az a fő kérdése, hogy azt milyen szándékkal, és hogyan használjuk.

Mikor a beszélgetés afelé fordult, hogy az online közösségi tereknek milyen hatása van az emberekre, és a közösségekre, Fuller aggodalmát fejezte ki, hogy már egy generációnyi gyermek értékei mások, megváltoztak, és ezt végig sem gondoljuk, hanem "alvajárunk".

Szerinte a közösséget - azok az emberek, akik fontosak számunkra az életben - már nem a hozzánk fizikailag közeli emberek teszik ki, hanem az online életünk szereplői, az online terek veszik át  a valóság helyét.

Goldberg szerint az online közösség ettől még valóságos, maximum távoli - ha azonban annak szereplői valódiak, akkor egy valódi közösségről beszélhetünk.

Ezzel együtt tanácsolta a "technológia sabbatot": egy-egy napot, amikor naplementéig nem használunk semmilyen technológiai eszközt. Szerinte ilyenkor az időt sokkal teljesebben éljük meg, az órák lassabban fognak telni.

A panelbeszélgetés zárógondolataként Fuller felhívta a figyelmet arra, hogy a transzhumanizmus, a "továbbfejlesztett" testi, agyi képességek legnagyobb veszélye, hogy növelheti az egyenlőtlenséget. Ha megvalósulna például a memória kiterjesztése, de ha csak a gyorsabb futást lehetővé tevő robotvázról is beszélünk, ezek először a tehetősebbek számára lesznek elérhetőek - ez pedig azzal a kockázattal jár, hogy társadalmi különbségek csak nőni fognak. Fuller szerint ezért fontos, hogy a kormányok még idejében gondoskodjanak ennek megakadályozásáról.

A Google egyik kutatója, Kevin Murphy presentálta az új algoritmust, amely felismeri az ételt, és összeveti kalória-adatbázisával. Az Im2Calories "deep learning" technológiával működik, azaz minden használatából okul, nem kell fejlesztőknek frissítgetni. (Quartz)

És még azt mondják, a tudomány mostanában semmi hasznossal nem áll elő!

Tegnap végre hivatalosan is bejelentették a Fallout 4-et, akinek kimaradt a lenti előzetes, az feltétlen nézze meg, de csak miután bekészített maga mellé egy üveg Nuka Colát.

Ennél is izgalmasabb azonban, hogy az Amazon, a GameStop, a GMG, sőt, a játékot kiadó Bethesda saját online boltja is 2015-ös megjelenéssel tette előrendelhetővé a programot, azaz a Fallout 4 még idén megjelenhet.

Bár ez ritka eljárás a nagybetűs játékiparban, pont a Bethesdánál láttunk hasonlót: a Skyrimet a 2011-es E3-on mutatta be a kiadó, és még az év novemberében boltokba került a játék.

A PriceWaterhouseCoopers felmérése szerint, a 2014-es 49,45 MILLIÁRD DOLLÁRos (uszkve 14 trillió forint) online reklámköltség 2019-re 83.89 milliárd dollárra nő majd. A televíziós költés is fog nőni, de a 2014-es 69.2 milliárdról mindössze 81.05 milliárd dollárig várják az emelkedést.  Bár, ki tudja, lehet, hogy addigra megvesznek egy kis európai országot, és megcsinálják az igazi Truman-showt, tellne rá. (Quartz)

A Financial Times által összegyűjtött 500 legnagyobb európai cég közül 244-től már loptak el dolgozói adatokat. Amerika sincs jobb helyzetben, ott az 500 legnagyobb közül 221-től loptak hasonló adatokat. (Recorded Future)

(A képen az NSA, náluk úgyis megvan az összes ilyen adat.)

Hallja a különbséget a jobb minőségű zene-fájlok és a tömörített MP3 között? Az NPR tesztje megmutatja!

Menőzni a kommentekben lehet!