egyperctech

A Mirror’s Edge című játékban úgynevezett futókat alakíthatunk, akik a megfigyelésre épülő totalitárius jövőben akrobataként rohannak épületről-épületre, hogy értékes és fontos üzeneteket juttassanak célba, persze a vezetés tudta nélkül.

Ez a mutatvány már egy videojátékban sem könnyű, hát még a valóságban, egy Claudiu Voicu nevű frerunner fiatalembernek azonban ez sem lehetetlen.

Claudiu egy fejkamerával, pár barátjával, és persze hihetetlen tehetségével keltette életre a Mirror’s Edge világát – érdemes megnézni a lenti videót!

A Logitech ma bejelentett két új kormányt, melyek PC-re, PlayStation 3-ra és 4-re, valamint Xbox One-ra hozzák el az autós valhallát.

Legalábbis reményeink szerint, melyeket az a tény táplál, hogy a gyártó G27 nevű kormányát tartják kategóriája legjobb termékének, annak ellenére, hogy nagyon nem tegnap jelent meg.

A Logitech két kormánya egyébként lényegében egy és ugyanaz, csak épp a gombok kiosztása és a driverek jelentenek fontos különbségeket. A PC-s és xboxos változat neve G920, a Sony-konzolkhoz készült kiadásé pedig G29. Áruk 399 euró, azaz nagyjából 125 ezer forint.

Ezért a pénzért egy prémium anyagminőségű kormányt és fém pedálokat kapunk, a gyártó ígérete szerint pedig minden korábbinál jobb érzés lesz a virtuális autóversenyzés. Már alig várjuk!

Visszatér a PlayStation egyik legnépszerűbb kabalája, Ratchet, és hűséges robot barátja, Clank.

A 2016 elején érkező Ratchet & Clank kizárólag PlayStation 4-en jelenik meg, és a vele egyidőben érkező film alapján készült.

Az új előzetesen jól látszik, hogy a készítők kellő öniróniával közelítik meg a szoftvert, ami egy játékról készült film alapján készült játék.

Elon Musk a világűr megszállottjaként 30 évesen megalapította a SpaceX-et, 12 évesen pedig egy videojátékot készített, melyben szintén az univerzum sötétjében lehet repkedni.

Az 1984-es Blastar persze egy roppant egyszerű kis program: a játékosnak annyi a dolga, hogy egy bátor űrhajós szerepében szétlője az agresszor idegenek hidrogénbombáit.

Itt ki is lehet próbálni.

Musk 500 dollárért adta el a Blastart a PC and Office Technology című folyóiratnak. A programot egy játékrajongó Google szoftvermérnök írta át, hogy működjön a mai böngészőkben is.

Magyarországon is kaphatók lesznek a a szingapúri Aplustec LLP kártyatelefonjai.

A Card Phone-ok bankkártya méretű, apró, színes mobilok, amik nem csak cukik, de elférnek egy pénztárcában és vízállóak (IPX8) is.

A CM1-Aqua, a CM1-Super és a CM1-Colour's nevű készülékek egyaránt 4 gigabájtos háttértárral bírnak, a készenléti üzemidő körülbelül 6 nap, szabványos micro-USB-n keresztül tölthetőek, a tetejébe pedig még olcsók is: 25-30 ezer forintért megvehetjük őket.

Elsősorban túrázásra, kirándulásra, nyaraláshoz és fesztiválhoz ajánlják, a saját okostelefon mellé kiegészítőként vagy helyettesítőként.

SIM-kártya-adaptert adnak hozzá: így nano- és micro-SIM-mel is tudjuk használni. A Bluetooth-tárcsázóval az elsődleges okostelefont is tudják irányítani. 

A beépített nyomkövetőnek hála, látjuk, hogy ismerősünket hol vesztettük el a fesztiválon vagy az erdőben, ahogy egy kisebb gyerek vagy idősebb rokont is be lehet mérni, ha baj van.

A Frictional Games SOMA című játéka ugyanolyan ijesztő horrornak ígérkezik, mint a csapat korábbi címei voltak, mégsem biztos, hogy csak felnőtteknek ajánlják majd a korhatár-besoroló bizottságok.

A csapat Facebook-oldalán olvasható bejegyzés szerint ugyanis egy olyan, elsősorban pszichológiai horrorra fókuszáló alkotás, mint a SOMA kicselezi a szokásos cenzori kérdéseket.

„Arra a kérdésre, hogy ’van a játékban élő emberek ellen irányuló erőszak?’, az a válasz, hogy ’az attól függ, mit nevezünk élőnek és embernek’” – írják a fejlesztők, rámutatva, hogy az eddigi korhatár-besorolási kritériumok a videojáték, mint médium egyre érettebbé válása miatt filozófiai problémákba ütközhetnek.

A Frictional Games emlékeztet rá, hogy a Penumbra: Overture például PEGI 12-es program lett, mert nincs benne konkrét erőszak, holott ettől függetlenül is félelmetes és komor témákat boncolgat.

Uwe Boll egy német filmrendező, aki azzal vált híressé (vagy inkább hírhedtté), hogy vacakabbnál vacakabb videojáték-adaptációkat készített, melyek rendre óriásit buktak. A rossz nyelvek szerint Herr Bollnak ez kapóra jött egy adózási kiskapu miatt, így gyakorlatilag a veszteséget termelő alkotásaiból tudott meggazdagodni.

Eközben persze sokan megutálták, különösképp a gamerek, akik sok kedvenc játékuk celluloid-mészárlása miatt máig haragszanak a német filmesre. Boll ennek ellenére nekiveselkedett a közösségi finanszírozásnak is, ám miután háromszor vallott kudarcot, elszakadt a cérna, és a YouTube-on küldte az anyukájába az összes olyan embert, aki nem volt hajlandó pénzt áldozni az egyébként biztosan remek Rampage 3: No Mercy című mozira.

A „fuck you all” című videó igazán szívhez szóló anyag, mondhatni a legjobb felvétel, amihez Boll valaha a nevét adta. Többek között lefikázza a Bosszúállókat, „fontos filmnek” nevezi a Rampage 3-at, és kijelenti, hogy „a közösségi finanszírozás halott”. Sőt, a végén még Hollywoodnak is búcsút int, bízzunk benne, hogy mindörökre.

Egy elkötelezett rajongó valódi játékot készít a NES Godzilla című internetes rémtörténet (creepypasta) alapján. A szóban forgó sztori 2011-ben tűnt fel és egy olyan elátkozott Godzilla: Monster of Monsters játékról szól, melynek belsejében valami nagyon gonosz és sötét dolog lakozik.

Aki szereti a borzongást, a videojátékokat, és nem utolsó sorban ért angolul, itt elolvashatja a sztorit, mely nemsokára valósággá válik, ugyanis egy Iuri Nery nevű fiatalember lefejleszti a történet középpontjában álló játékot. A rémmese első fejezete már készen van, a lenti videó pedig több mint meggyőző.

Marvin Liao, Garai Gábor, Konstantinos Kyranakis és Martin Kern beszélgettek a Brain Bar Budapest második napján arról, hogy Európa számára mi lenne a legmegfelelőbb: egy, vagy több startup-központ? Mennyi állami beavatkozás szükséges? 

Martin Kern kiemelte, hogy a Szilícium-völgy alapvetően európai tehetségekből is él: innen szólítja magához a legtehetségesebbeket. Még a görögországi Európai Fiatalok Pártjának elnöke, Kyranakis azt hangsúlyozta, hogy szerinte egy európai startup-központra lenne szükség - hogy a befektetők is tudják, hol és kit találhatnak meg - ezzel sem a közönség, sem a beszélgetőtársai nem értettek egyet. Garai Gábor szerint Amerikára sem jellemző, hogy a startupok csak a Szilícium-völgybe gyűlnének, Boston például inkább az élettani startupokban erős, mint ahogy Magyarország a B2B szoftverekben. Szerinte fontosabb lenne, hogy térségeken belüli központok alakuljanak ki. 

Garai azt is kiemelte, hogy tévedés azt hinni, hogy az amerikai kormány nem vesz részt nagyon erősen a startup-szcéna felépítésében. Ha egy startup ugyanis becsődöl, minden abba fektetett dollárból 42 centet adójóváírás formájában visszakapnak a befektetők; a startupból származó bevételeket pedig jóval kevesebb adó terheli, mint az egyéb jövedelmeket. Marvin Liao szerint a problémát inkább az jelenti, hogy rengeteg erőforrást vesz igénybe a bürokráciának való megfelelés, hiszen Németoszágban 3-4 hét egy szerződés megkötése, még Londonban ez akár pár napon belül elintézhető. A közönség kis többséggel, de amellett voksolt, hogy kevesebb kormány-beavatkozást látna szívesen, bár Garai története a Mass Challange akcelerátorról kétségkívül sokak számára inspiráló volt.

Talán még Áder Jánosnak is, aki itt a Mass Challenge bostoni irodájában látható.

A bostoni kormányzó ugyanis személyesen járta ki a helyi cégeknél a hozzájárulást a vállalkozás alaptőkéjéhez, ami így rengeteg cégnek tudott segíteni, sőt, az egyik alapító a cég épülete mellé ma már két másik épületet is felhúzatott, hogy a másik vállalkozása is elférjen. A bostoni kormányzó gyakorlatilag a saját jó hírnevét tette kockára, és ma a Mass Challange több millió dollárt hoz a városnak. 

A volt BKK-vezér témája a jövőbiztos közlekedési tervezés volt. Az "okos utasok" témáját járta körül - ma már nem álldogálunk a buszmegállóban órákig, hanem csekkoljuk az applikáción, mikor jön a következő, nem tévedünk el, és a szociálisan frissülő app-ok miatt a dugókat is ki tudjuk kerülni.

A miniszteri biztos itt épp a hevesi közlekedést méri fel

Vitézy viszont rámutatott arra, hogy a legtöbbet használt útvonal-tervező applikációk, a google maps, vagy itthon a BKK Futár, nem annyira hasznosak például biciklistáknak. Az új, okosodó megoldások sem kombinálják a közlekedési eszközöket - például, hogy a külvárosból érkezve hol érdemes a kocsit hagyni, és metróra pattanni, vagy Bubit szerezni. Vitézy szerint ezek az app-ok valóban időt és energiát spórolnak, de egyelőre csak részleges megoldást jelentenek, alapvető változást nem. Arra van szükség, hogy a fenntartható közlekedés is vonzó, versenyképes, elérhető és magától értetődő legyen.