egyperctech

2013-ban a Hacking Team az olasz rendőrség kérésére 256 IP cím tulajdonosának tettette magát.

Az IP címek igazi tulajdonosa, a Santrex ugyanis elérhetetlenné tette azokat. Az olasz rendőrség pedig ezért nem tudott kommunikálni azokkal a gépekkel, amikre a Hacking Team egyik malware-t rakta. Miután a Santrex becsődölt, a gépek elérhetősége teljesen reményvesztettnek tűnt, amíg a Hacking Team a border gateway protocol-nak (BGP-nek, globális routing rendszer) azt az üzenetet nem küldte, hogy az IP címek tulajdonosa egy Aruba nevű olasz hosting cég.

A BGP egy régi protokol, ami rengeteg visszaélésnek hagyja nyitva az ajtót - 2008-ban a Youtube azért vált a világ nagyrészén elérhetetlenné, mert a pakisztáni telekom szolgáltató a BGP-n keresztül akarta újraroute-olni a Youtube-ra mutató linkeket, de véletlenül az egész először a Hong Kong-i ISP-re tolódott, aztán az egész világra. Ebben az évben 167 fontos British Telecom ügyfél adatait vitték véletlenül Ukrajnán keresztül.

Az ügy - azon kívül, hogy a Hacking Team-et még mélyebbre ássa - azért is fontos, mert felhívja a figyelmet arra, hogy egyes szervezetek számára nem lehetetlen IP címek tulajdonosait megtestesíteni - tulajdonosként pedig belenézhet az adatforgalomba, illetve manipulálhatja a netes tartalmakat. Ha a Hacking Team megtette, más is megteheti.

Az Electronic Frontiers Foundation (EFF) nevű San Francisco-i nonprofit 25 éve küzd azért, hogy az Internet szabad hely maradhasson. Az Ars Technica összeszedte az 5 legfontosabb ügyüket, hogy jól beleborzonghassunk, milyen lenne az internet az EFF nélkül.

5 éve ezzel a poszterrel ünepeltek. Forrás: Hugh D'A

Bernstein v. Department of Justice, 1995

Daniel Bernstein kaliforniai PhD hallgató publikálni akarta „Snuffle” nevű titkosító programját – de a szövetségi fegyverhasználati (!) előírások ezt nem engedélyezték. Bernstein szerint ez alkotmányellenes volt, és az EFF képviselte az ügyét. A bíróság itt mondta ki először, hogy a forráskód beszédnek számít, így a szólásszabadságot védő törvények védik ezt is. A feljebbviteli bíróság későb azt mondta, hogy az állampolgároknak joguk van az anonimizált beszédhez.

MGM v. Gorkster, 2005

Az EFF a Streamcast Networks nevű céget védte, ami egy Morpheus-szerű fájlmegosztó szoftvert készített. Bár a Streamcast Networks elvesztette a pert, az EFF szerint győzelem, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem volt annyira szigorú, mint amennyire a szórakoztatóipar szerette volna – pl. az úgynevezett Betamax doktrínát fenntartotta. Ez az az elv, ami alapján technológiát nem lehet tiltani, ha annak jelentősek a copyright-ot nem sértő felhasználási módjai is.

Hepting v. AT&T, 2009

Snowden még Snowden előtt: az AT&T telekom szolgáltató egyik alkalmazottja,  Marc Klein elment az EFF-hez, és elmondta nekik, hogy felfedezett egy olyan helységet a szolgáltatónál, amiben az adatokat az NSA felé küldik. 2009-ben az ún. FISA-szabályzat végül retroaktív védelmet biztosított azoknak a szolgáltatóknak, akik adatokat küldtek az NSA-nak.

Jewel v. NSA, 2008 (még nincs vége)

A Marc Klein által nyilvánosságra hozott adatok alapján Carolyn Jewel AT&T vásárló beperelte a szolgáltatót – szerinte az, hogy az NSA-nak juttattak adatokat, alkotmányellenes.

In re National Security Letters, 2013 (még nincs vége)

A National Security Letter gyakorlatilag egy FBI által kiadott bírósági végzés, ami tiltja, hogy a bírósági tárgyalásban részt vevők nyilatkozzanak az ügyről – 2003-2006 között több, mint 200 000 ilyen végzést osztottak ki. Az EFF szerint ez alkotmányellenes.

Lemondott a Reddit vezérigazgatója, Ellen Pao, miután több mint kétszázezren írták alá a távozását követelő közösségi nyilatkozatot.

Paóra akkor haragudott meg a közösség, amikor a kifejezetten anonimitásra fókuszáló, korábban mindenféle moderálást elutasító weboldalon bevezették a büntetést és a kitiltást.

Pao utódja Steve Huffman társalapító lesz. Sam Altman, az oldal főbefektetője egy Redditen megosztott közleményben azt írta, hogy „beteges és undorító dolgokat írtak az emberek Ellenről”, aki igenis sokat tett azért, hogy a Reddit az elmúlt tíz év során folyamatos növekedést könyvelhessen el.

Új sorozatot indítunk, ahol a hazai techszférában dolgozókat faggatjuk ki arról, hogyan is telik egy munkanapjuk. A héten Pásztor Dávid mesél arról, mit is csinál, hogyan és miért.

Korábbi interjúk:

II. Mester Tamás, üzleti intelligencia elemző és tanácsadó

I. Varga Attila, UX-specialista és iOS-fejlesztő

Mi a jelenlegi munkád?

Egy UX design céget vezetek. Webes és mobil alkalmazások felületeit tervezzük meg. Designerek vagyunk, tehát megrajzoljuk hogyan néz ki az app, de ez jóval több ennél. Nekünk kell biztosítani, hogy könnyen kezelhető legyen, az emberek megértsék és szeressék használni ezeket az eszközöket.

Hogyan dolgozol?

Az időm legnagyobb részében a csapatommal vagy az ügyfeleimmel beszélgetek. 

Milyen telefonod van?

Nexus 5.

Milyen gépet használsz? 

Dell Latitude E7440. Ehhez néha LG és Samsung monitort, többféle is van az irodában.

Hogy telik egy-egy napod?

Elég sok megbeszélésen veszek részt. A közte levő időt próbálom kitölteni a többi feladattal.

Hogyan kezdted el a jelenlegi munkád, és miért maradtál?

Gimiben öcsémmel eladtuk a Legoinkat, hogy megvegyük az első saját számítógépünket. Nagy hiba volt. :) Aztán szerettem volna ezen a gépen weboldalakat csinálni. Azt gondoltam az a legjobb, hogyha elmegyek a műszaki könyvesboltba és veszek egy könyvet, amiből megtanulom hogyan kell. Vettem is egy Webdesign című vaskos kötetet. Kiolvastam az utolsó betűig, de kiderült, hogy ebben egyetlen szó sincs a programozásról. Jakon Nielsen, az egyik nagy usability guru műve volt. Már akkor megfogott, ahogyan az emberek szemével nézi az oldalakat. Aztán később csináltam egy mérnök infó MSc-t a BME-n, de sosem dolgoztam programozóként. 2007 óta a UX design területén dolgozom, felhasználói élményt tervezek. Két éve pedig elindítottam a saját cégem, ez a UX studio.

Mit szeretsz a legjobban a munkádban? 

Szeretek digitális termékeken dolgozni. Nagyon büszke vagyok a csapatomra. Hónap végén mindig van egy meeting, amikor végigpörgetjük az összes képernyőt, amit megterveztünk és mindig meglepődöm, hogy milyen termékenyek vagyunk. Nagyon sok tehetséges emberrel találkozhatok. Az ügyfeleink között sok olyan vállalkozó van, akik nagy dolgokat értek már el. Jó ilyen emberekkel együtt dolgozni, együtt gondolkodni. 

Miből inspirálódsz?

Sok angol nyelvű blogot olvasok. Ezzel nem vagyok egyedül itthon, de a mi csapatunk híres arról, hogy mindent kipróbálunk és aztán tanulunk belőle. És az inspiráció valahogy belülről is jön. Mindig látom magam előtt, hogy hova lehetne még tovább lépni. Ezek a gondolatok ott motoszkálnak az ember fejében, és egyszer kénytelen vagy megvalósítani őket. Nincs hova bújni a saját ötleteid elől.

Milyen applikációk és szoftverek nélkül nem tudsz élni?

A naptáram és a todo.txt-m nélkül nagyon nehéz lenne. :) Sok Google terméket használok (calendar, gmail, drive, keep). Slack és Trello. Értékesítéshez MiniCRM.

Mi a legjobb időbeosztási tipped? 

Kell egy todo lista, hogy a fejedet ki tudd űríteni és ne a memóriádban pörögjenek a feladatok. Nekem a todo listám tetején van mindig három szó NAGY BETŰKKEL. Ezek az adott hónapban a legfontosabb céljaim. Ez azért jó, mert így nem csak a lista elemeit csinálom, hanem látom magam előtt a nagyobb célokat is, így könnyebb priorizálni.

Hogyan követed a feladataidat? 

Nekem a teendő listám egy .txt fájlban van. Erre biztos sokan mondják, hogy nem jó módszer, de én még nem találtam ennél rugalmasabb, könnyen testreszabható megoldást.

Milyen az asztalod? 

Szeretnék csalni egy kicsit. :) Ez nem az én asztalom, de bemutatja milyennek képzeli el az asztalát egy designer. Az enyémen sokkal nagyobb rendetlenség van.

Hallgatsz zenét munkavégzés közben?

Magamtól sosem. Megbeszéléseken nem lehet, amikor pedig elvonulok, akkor csöndben szeretek koncentrálni. Viszont Gyuri kollégám nagyon jó chill zenét szokott tolni az irodában, azt szeretem.

Mi volt a leghasznosabb szakmádba vágó könyv, és mit olvasol most? 

Amikor még kezdő voltam, akkor Jakob Nielsen és Steve Krugtól a Don't make me think. Ezek indítottak el. Szerintem egyébként ma már kevésbé könyvekből, inkább cikkekből tanulnak az emberek. Nem várjuk meg amíg valakinek lesz ideje könyvet írni belőle. Most egyébként épp Don Normann könyveket olvasom újra.

- Mik azok az oldalak, amiket rendszeresen nézel? 

Techrunch,Signalvnoise, NNgroup, Smashing Magazine, Boxes and Arrows.És persze Medium, TED. Én pedig ide szoktam írni.

Mi a legjobb tanács, amit kaptál? 

Haladj kis lépésekben, mindig csak a következő lépcsőfokra koncentrálj.

Kinek a válaszait szeretnéd itt olvasni?

Várnagy-Tóth Zsombor

----------

A sorozat következő része hamarosan...

Nem titok, hogy az Origón (is) vannak olyan cikkek, melyek bizony nem kommentelhetőek - (itt jegyeznénk meg zárójelben, hogy a legnagyobb hírportálokon szinte már egyáltalán nem, vagy csak a közösségi oldalakon megosztott bejegyzés alatt lehet vitázni az adott cikkről).

Node, mit tehet akkor a felhasználó? Épp emiatt - és ennek megkerülésére - jött létre az Origó vitafórum (igen, hosszú ó-val), hogy legyen egy felület, ahol az olvasóink kibeszélhessék a "letiltott kommenteléssel bíró írásokat".

A trollokat nem lehet kivédeni

Nem tudjuk ki áll a kezdeményezés mögött, annyit árult el a portál működtetője, hogy sem neki, se másnak nem jár anyagi előnnyel, előnyszerzéssel a fórum létrehozása, maga pedig semmilyen pártnak vagy szervezetnek nem tagja, és nem is volt soha.

Arról, hogy miért is hozta létre az oldalt, a következőképp fogalmaz:

"Azt vallom, hogy amíg nincs egy véleményben hazugság, addig az nem lehet rossz. Tudom, hogy vannak kínos dolgok mindenki számára, de ha korrektek vagyunk, vagy annak gondoljuk magunkat, akkor arról sem hallgatunk, pláne nem akadályozzuk a másikat a kinyilvánításában.”

Egyelőre egyetlen szabály van a fórumon: a fórumtársakkel nem lehet személyeskedni a véleményük miatt. A honlap népszerűségét mutatja viszont, hogy több ezren nézték meg, írni ugyan még kevesebben mertek, de a trollok már megjelentek (mit is csinálnánk nélkülük?).

De miért nem kommentelhető?

Nos, ennek számos oka lehet. Legtöbbször azért nem teszünk kommentelhetővé egy anyagot, mert olyan vitát gerjeszthet, ami túlmenne a jó ízlés határain.

És ez - a hiedelmekkel ellentétben - nem a szólásszabadság korlátozásáról szól, hanem egy adott színvonal megőrzéséről: ha beindulnak a trollok és a személyeskedő hozzászólások pl.: az egymás édesanyját caps lockban szidó, rasszista, homofób, és egyéb gyűlölködő szövegek, vagy pusztán a botok által bedobált linkek özöne, ez mind-mind rontja az oldal színvonalát (tudjuk, szerintetek már így is mélyen van), és nem hagyna teret azon kommentelőknek, akik csak a véleményüket akarják megosztani az adott témában, sőt el is riasztja őket, hogy egyáltalán tollat (billentyűzetet) ragadjanak.

Arról nem is beszélve, hogy a kommentek tartalmáért, a jelenlegi szabályozás szerint nem az adott szerző, hanem az annak helyt adó felület (jelen esetben az Origo Zrt.) vonható felelősségre. Röviden és velősen bambipok fogalmazta meg: "Szerintem csak az új csodálatos médiatörvény miatt akadályozzák meg, hogy mely cikk lesz túl forró pite nekik a fórumon, és gondolom e miatt nem akarnak bíróságra mászkálni, pláne fizetni, mert ők felelnek a hozzászólások tartalmáért."

A felső 1% akkor is szeret művészetekbe fektetni, mikor a világ többi része éppen csak pénzügyi válságból imbolyog kifelé: csak a Christie's brit aukciósház 1.2 milliárd dollár értékben adott el impresszionista és modern festményeket 2014-ben. Most egy képen meg lehet nézni, melyik európai ország képét vennék meg a legdrágábban:

Forrás: howmuch.net

Európa legdrágább képe Picasso-tól az Algír nők O változata, ami 2013-ban 179 millió dollárért lett Katar volt miniszterelnökéé.

A legdrágább magyar kép Munkácsy Délután a Parkban festménye, ami 346,417 dollárt (közel 97 millió forintot) kóstál.

A festményt a térkép összeállítója, a Howmuch.net eredetileg rosszul ábrázolta, és helyette Seurat Vasárnap délután Grande Jatte szigetén című képét rakták be. Ejnye!

A The Guardian újságírójáról videót készítettek, miközben fején Oculus Rift-tel virtuális pornót néz. Az újságíró feszengése szinte tapintható, főleg, mikor női szemszögből lát egy filmet: 

Ahogy Stuart Heritage is rámutat, az új médiumok elterjedését mindig nagyban segítette, ha az adott médium pornográf tartalom hordozójává vált: 

"Nicolas Chorier Académie des Dames". Licensed under Public Domain via Wikimedia Commons. (1757)

A briteknél például 1,610 millió példányban kelt el a Szürke ötven árnyalatának első részének ebook kiadása.

Bár a videóból kiderül, hogy a legtöbb jelenlegi film inkább elidegenítő, mint szexi, a képesség, hogy akár ellenkező nemű pornósztár bőrébe is bújjunk Heritage szerint elősegítheti, hogy a férfiak és nők jobban megértsék egymást. A The Guardian újságírója szerint idő kérdése, és a virtuális pornónak is lesz egy áttörő pillanata, ami megduzzasztja majd az eladásokat. 

Érthető, ha nem mindenki várja ezt a pillanatot.

A Rockstar Games nemrég videós pályázatot hirdetett, melyben a feladat egy, a Grand Theft Auto V beépített videoszerkesztőjével készített rövidfilm elkészítése volt.

A zsűri most kihirdette a győztest, aki a WAVVES nevű banda Leave című dalához forgatott gengszterklipet.

A videó egy balul elsült rablással indul, majd vadászrepülős börtönszökésbe torkollik, mindezt pedig a játék igen látványos grafikus motorjával komponálták meg.

Akkor is érdemes megnézni, ha valakit nem érdekel a GTA V – ha másért nem, a jó számért.

A 30 perc alatt lejátszható, ingyenes játék Wes Anderson szimmetrikus és pasztell világában játszódik. A portásfiú bőrébe helyezkedve figyelhetjük meg a vendégeket, hallgathatjuk ki őket, nézelődhetünk a hotelben. Az első játékbeli "nap" végén a szobánkban egy búvárruhás, névtelen ellenálló jelenik meg, (békaember) aki felhívja a figyelmünket arra, hogy a kormány kémet küldött a hotelbe, aki vendégnek álcázza magát.

Forrás: theverge.com

Öt játékbeli napunk van arra, hogy kiderítsük, ki lehet a vendégek közül a kém, mindössze egy jegyzetfüzet segítségével, amiben vezethetjük, mit tudtunk meg a kémről. A játék szórakoztató, pontosan ott helyezkedik el a kreatív és pihentető között, ahol egy ilyen nyomott, párás csütörtöki napon szükségünk van rá. Wes Anderson rajongóknak egyenesen kötelező!

A Masquiard elérhető PC-n és Mac-en is. A New York-i Egyetem Játékközpontja fejlesztette le. A BME-től valaki nem akarja lefejleszteni a Tanút 2D-s játékként?

Helyi idő szerint dél előtt pár perccel a New York-i tőzsde működése leállt, "belső technikai hiba" miatt.

A tőzsde kiemelte, hogy nem malware okozta a leállást. Minden nyitott megrendelést leállítottak.

A szünet állítólag nem áll összefüggésben azzal, hogy a United Airlines órákkal korábban zavart tapasztal a számítógépes rendszerében. A Wall Street Journal oldala szintén leállt, és most egy másik oldalukra mutató átirányítás fogadja a látogatókat. (Quartz)

Mi okozhatja ezeket a történéseket?

1) A Hacking Team hackelése

2) A görög válság/ázsiai tőzsdeválság

3) Nincs semmi összefüggés!

4) Ott is eleredt az eső, mint itthon!