egyperctech

A Snapchat egy négyéves alkalmazás, mely ráadásul komoly befektetői tőkével játszadozhat. Épp ezért érthetetlen, miért készített a cég vezérigazgatója egy olyan kínos videót, mint amilyen a lent látható, tegnap feltöltött anyag.

A „Mi az a Snapchat?” című kis bemutatóanyag legnagyobb felbontása 240p (jól olvasták), Evan Spiegel pedig monoton, unott hangon magyarázza el benne, hogy mire jó és hogyan működik az applikáció. Aha.

A YouTube-ra feltöltött videó nem kommentelhető, a cég pedig egyelőre nem fűzött kommentárt a filmecskéhez. Melyen viszont elég sokan mulatnak az interneten, valljuk be, okkal.

A múlt heti török választások szerint a 13 éve hatalmon lévő AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) 2015-ben koalícióra fog kényszerülni. A Mashable összeállítást készített a legnagyobb török startupperek véleményéről, akiknek többsége üdvözölte a változást, mert szerintük Erdogan elnök túl gyorsan, minden átgondolás nélkül hozott olyan törvényeket, amik ártottak a vállalkozói szférának, nem is beszélve az egyre autoriterebb, centralizált hatalomról, és a személyi szabadságok letöréséről.

A török tech-szféra ettől eltekintve remekelt tavaly, 100 millió dollárért eladták a Pozitron nevű mobilfizetési eszközt az angol Monitise-nak, valamint a helyi Netpincért, a Yemeksepeti-t 589 millió dollárért vette meg a Delivery Hero.

A startup-térkép az Adweek-től mutatja Törökország régióbeli vezetp szerepét:

Marvin Liao, Garai Gábor, Konstantinos Kyranakis és Martin Kern beszélgettek a Brain Bar Budapest második napján arról, hogy Európa számára mi lenne a legmegfelelőbb: egy, vagy több startup-központ? Mennyi állami beavatkozás szükséges? 

Martin Kern kiemelte, hogy a Szilícium-völgy alapvetően európai tehetségekből is él: innen szólítja magához a legtehetségesebbeket. Még a görögországi Európai Fiatalok Pártjának elnöke, Kyranakis azt hangsúlyozta, hogy szerinte egy európai startup-központra lenne szükség - hogy a befektetők is tudják, hol és kit találhatnak meg - ezzel sem a közönség, sem a beszélgetőtársai nem értettek egyet. Garai Gábor szerint Amerikára sem jellemző, hogy a startupok csak a Szilícium-völgybe gyűlnének, Boston például inkább az élettani startupokban erős, mint ahogy Magyarország a B2B szoftverekben. Szerinte fontosabb lenne, hogy térségeken belüli központok alakuljanak ki. 

Garai azt is kiemelte, hogy tévedés azt hinni, hogy az amerikai kormány nem vesz részt nagyon erősen a startup-szcéna felépítésében. Ha egy startup ugyanis becsődöl, minden abba fektetett dollárból 42 centet adójóváírás formájában visszakapnak a befektetők; a startupból származó bevételeket pedig jóval kevesebb adó terheli, mint az egyéb jövedelmeket. Marvin Liao szerint a problémát inkább az jelenti, hogy rengeteg erőforrást vesz igénybe a bürokráciának való megfelelés, hiszen Németoszágban 3-4 hét egy szerződés megkötése, még Londonban ez akár pár napon belül elintézhető. A közönség kis többséggel, de amellett voksolt, hogy kevesebb kormány-beavatkozást látna szívesen, bár Garai története a Mass Challange akcelerátorról kétségkívül sokak számára inspiráló volt.

Talán még Áder Jánosnak is, aki itt a Mass Challenge bostoni irodájában látható.

A bostoni kormányzó ugyanis személyesen járta ki a helyi cégeknél a hozzájárulást a vállalkozás alaptőkéjéhez, ami így rengeteg cégnek tudott segíteni, sőt, az egyik alapító a cég épülete mellé ma már két másik épületet is felhúzatott, hogy a másik vállalkozása is elférjen. A bostoni kormányzó gyakorlatilag a saját jó hírnevét tette kockára, és ma a Mass Challange több millió dollárt hoz a városnak. 

A Brain Bar Budapest az éppen zajló jövőre koncentrál - a második napon pedig több előadást is szenteltek arra, hogy Budapest jövőjét vizsgálják. Ebben szerepet kapott dr. Fürjes Balázs, egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházások irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos és Somlai-Fischer Ádám, a Prezi társalapítója is.

Reggel a kormánybiztos egy 15 perces nyitóbeszédben felhívta a figyelmet arra, hogy ami működik egy adott városban, nem biztos, hogy máshol is alkalmazható lesz. Mielőtt újítanánk, meg kell kérdeznünk, hogy az adott projekt beleillik-e a város önképébe, identitásába? Dr. Fürjes szerint Budapestnek elsősorban önmagával kell azonosnak lennie. Egy későbbi előadásban Wouter Vanstiphout, a holland Delft Egyetem egyik professzora a városlakók szemszögéből érintette ezt a témát: hogyan hozhatnak a várostervezők olyan döntéseket közterületekről és közpénzekről, amik demokratikusak?

A várost a kormánybiztos szerinte három szempontból kell vizsgálnunk: mint a nemzet fővárosát, a budapestiek lakóhelyét, valamint városként. Dr. Fürjes kiemelte, hogy a város akkor fog nemzetközi szinten jobban teljesíteni, ha jobb otthon lesz a budapestiek számára. Egy későbbi, az európai Szilícium-vögy lehetőségeiről szóló kerekasztal-beszélgetésen Garai Gábor, Boston tiszteletbeli konzula és rengeteg startup ügyvédje elmondta, hogy egy olyan város, mint Budapest, sokkal inspirálóbb a vállalkozók számára, mint a Szilícium-völgy: itt lehet az utcákat róni, másokkal beszélgetni, találkozni. A Szilícium-völgy ehhez képest szűkében van a köztereknek, és mindenki csak autóval közlekedik.

Dr. Fürjes szerint Budapest 10 év múlva még európaibb lesz. Szerinte három elengedhetetlen tényező szükséges ehhez: erős, demokratikus vezetés, egyszerre univerzálisabb és lokálisabb városszemlélet, és az, hogy

a város magyarabb és keresztényebb legyen.

Dr. Fürjes azt mondta, a kereszténységet a várost érintően kulturális értelemben érti, a szabadság és individualizmus szellemében.

A kormánybiztos még azt is kiemelte, hogy egy még szociálisabb, kreatívabb és együttműködőbb várost képzel el tíz év múlva, és a kreativitást elősegítő közösségi tereket. Említette, hogy egy ilyen teret szeretne nyújtani a legújabb tervezett közösségi tér, a Rubik Ernővel közösen tervezett "Kocka Központ". A Magyar Géniuszok Házának is elnevezett tér ötlete már 2012-ben megfoggant, de azóta sem ismerni a terv konkrét formáját. 

A délután folyamán az Akvárium nagy halljának színpadára lépett egy magyar géniusz is, a Prezi társalapító Somlai-Fischer Ádám. Somlai-Fischer témája az volt, hogy felépíthető-e a Szilícium-völgy Budapesten, illetve Budapest a Szilícium-völgyben? Az európai kultúra sokszor tűnik úgy, hogy a startup szellemiségének nem kedvez: a későbbi kerekasztal beszélgetésen többször felmerült, hogy az amerikaik nem úgy viszonyulnak a bukáshoz, ahogy mi itthon. Somlai-Fischer a saját cégén keresztül mutatta be, hogyan lehet inspiráló és támogató környezetet teremteni az irodában. Szerinte a sikerüknek nagy részét képezi, hogy

sokszínű, eltérő hátterű emberek dolgoznak és ötletelnek együtt.

Részlet a nemzeti konzultációs kérdőívből

Somlai-Fischer szerint a globális világnézetet csak úgy teremthetjük meg, ha megfelelő a diverzitás a cégen belül. A Prezi társalapítója kitért arra is, hogy Magyarországon sokan ellenségként tekintenek a világpiacra, ami szintén megnehezíti a startup-kultúra meggyökeresedését. Kiemelte, hogy San Francisco (egy másik előadó szerint "a munka Las Vegas-a") lakosainak 40 százaléka bevándorló. A Prezit 2009-ben San Francisco polgármestere hívta meg, hogy jöjjenek, és fejlesszék a terméküket tengerentúlon: Somlai-Fischer pedig bátorította a jelenlévő döntéshozókat, hogy hívjanak meg egy perui startupot, Budapestre. Mert csak különböző ötletek együttélésével "völgyesedhetünk".

A magyar fiatalok 85 százaléka biztos benne, hogy sikeres lesz az életében - derül ki a 20 és 35 évesek körében készített reprezentatív kutatásból. Bár a fiatalok jelentős többsége szerint a vállalkozások a fejlődés motorjai, a többség mégis alkalmazottként látja magát a jövőben.

A fiatalok kétharmada gondolkodott már saját vállalkozás indításán, (fele kifejezetten gyakran gondol rá), a többség mégis a biztonságot választja. Csak a negyedük látja úgy, hogy tíz év múlva vállalkozók lesznek.

Aki alkalmazottként képzeli el magát, az főleg (73%) nagyvállalatnál helyezkedne el, mindössze 12 százalék menne startuphoz dolgozni.

Viszont egyre többen elégedettek a munkájukkal (58%), idén már a fiatalok 65 százaléka biztos elhelyezkedésre számít itthon.

A kutatás alapján még mindig ellentmondásos kép rajzolódik ki: míg elvben vonzó az önállóság, jövőképüket általánosságban a kockázatkerülés és biztonságvágy határozza meg.

A felmérés Prezi, a Ustream, az NNG és a LogMeIn magyar cégek által létrehozott Bridge Budapest megbízásából készült. A szervezet harmadik éve térképezi fel a fiatalok karrierrel kapcsolatos elképzeléseit.