egyperctech

Az Electronic Frontiers Foundation (EFF) nevű San Francisco-i nonprofit 25 éve küzd azért, hogy az Internet szabad hely maradhasson. Az Ars Technica összeszedte az 5 legfontosabb ügyüket, hogy jól beleborzonghassunk, milyen lenne az internet az EFF nélkül.

5 éve ezzel a poszterrel ünepeltek. Forrás: Hugh D'A

Bernstein v. Department of Justice, 1995

Daniel Bernstein kaliforniai PhD hallgató publikálni akarta „Snuffle” nevű titkosító programját – de a szövetségi fegyverhasználati (!) előírások ezt nem engedélyezték. Bernstein szerint ez alkotmányellenes volt, és az EFF képviselte az ügyét. A bíróság itt mondta ki először, hogy a forráskód beszédnek számít, így a szólásszabadságot védő törvények védik ezt is. A feljebbviteli bíróság későb azt mondta, hogy az állampolgároknak joguk van az anonimizált beszédhez.

MGM v. Gorkster, 2005

Az EFF a Streamcast Networks nevű céget védte, ami egy Morpheus-szerű fájlmegosztó szoftvert készített. Bár a Streamcast Networks elvesztette a pert, az EFF szerint győzelem, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem volt annyira szigorú, mint amennyire a szórakoztatóipar szerette volna – pl. az úgynevezett Betamax doktrínát fenntartotta. Ez az az elv, ami alapján technológiát nem lehet tiltani, ha annak jelentősek a copyright-ot nem sértő felhasználási módjai is.

Hepting v. AT&T, 2009

Snowden még Snowden előtt: az AT&T telekom szolgáltató egyik alkalmazottja,  Marc Klein elment az EFF-hez, és elmondta nekik, hogy felfedezett egy olyan helységet a szolgáltatónál, amiben az adatokat az NSA felé küldik. 2009-ben az ún. FISA-szabályzat végül retroaktív védelmet biztosított azoknak a szolgáltatóknak, akik adatokat küldtek az NSA-nak.

Jewel v. NSA, 2008 (még nincs vége)

A Marc Klein által nyilvánosságra hozott adatok alapján Carolyn Jewel AT&T vásárló beperelte a szolgáltatót – szerinte az, hogy az NSA-nak juttattak adatokat, alkotmányellenes.

In re National Security Letters, 2013 (még nincs vége)

A National Security Letter gyakorlatilag egy FBI által kiadott bírósági végzés, ami tiltja, hogy a bírósági tárgyalásban részt vevők nyilatkozzanak az ügyről – 2003-2006 között több, mint 200 000 ilyen végzést osztottak ki. Az EFF szerint ez alkotmányellenes.

Egy éve az iraki hatóságok azért kapcsolták le a netet az ország negyedében, hogy az ISIS zsoldosai ne tudjanak online kapcsolatot teremteni egymással. Szombaton egy tényleg csak kicsit kevésbé jelentős esemény hatására az egész országban lekapcsolták a netet, ugyanis a hatodikosok vizsgáztak.

Mivel Irakban csak hatodikig van tankötelezettség, akik ezen a vizsgán nem érnek el elég jó eredményt, hogy gimnáziumba mehessenek tovább, általában abba is hagyják az iskolát. (Az Iraki kormány legutóbb levelet írt az internetszolgáltatóknak, valószínűleg most is ez történt.) (Ars Technica)

Mint azt megírtuk, Barack Obama amerikai elnök most már elérhető a Twitteren, csatlakozásával pedig egyből fel is állított egy világrekordot: mindössze 5 óra alatt szerzett egymillió követőt!

Ezzel az elnök Robert Downey Jr.-t előzte meg, akinek egy évvel ezelőtt majdnem 24 órára volt szüksége az egymillió követő összegyűjtéséhez.

Innét is gratulálunk, elnök úr!

Erre a napra várt az internet népe, hogy végre újra előkerülhessenek a betárcsázós poénok. A Verizon távközlési vállalat ugyanis felvásárolta az AOL-t, az egykor hatalmas internetszolgáltatót: 4,4 milliárd dollárért - igen, jól olvasta, az 1,2 ezer milliárd forint.

Meg is indult a poénáradat, miszerint az alkut biztosan Instant Messengeren vitatták meg, a részleteket pedig floppylemezre mentették, s a Verizon akár a használt cipőnket is megvehetné milliókért.

Miközben a szakértők és elemzők azon lamentálnak, hogy ez vajon milyen változást hoz a piacon, addig a trollok a Twitteren fejtették ki véleményüket a megállapodással kapcsolatban: