egyperctech

Marvin Liao, Garai Gábor, Konstantinos Kyranakis és Martin Kern beszélgettek a Brain Bar Budapest második napján arról, hogy Európa számára mi lenne a legmegfelelőbb: egy, vagy több startup-központ? Mennyi állami beavatkozás szükséges? 

Martin Kern kiemelte, hogy a Szilícium-völgy alapvetően európai tehetségekből is él: innen szólítja magához a legtehetségesebbeket. Még a görögországi Európai Fiatalok Pártjának elnöke, Kyranakis azt hangsúlyozta, hogy szerinte egy európai startup-központra lenne szükség - hogy a befektetők is tudják, hol és kit találhatnak meg - ezzel sem a közönség, sem a beszélgetőtársai nem értettek egyet. Garai Gábor szerint Amerikára sem jellemző, hogy a startupok csak a Szilícium-völgybe gyűlnének, Boston például inkább az élettani startupokban erős, mint ahogy Magyarország a B2B szoftverekben. Szerinte fontosabb lenne, hogy térségeken belüli központok alakuljanak ki. 

Garai azt is kiemelte, hogy tévedés azt hinni, hogy az amerikai kormány nem vesz részt nagyon erősen a startup-szcéna felépítésében. Ha egy startup ugyanis becsődöl, minden abba fektetett dollárból 42 centet adójóváírás formájában visszakapnak a befektetők; a startupból származó bevételeket pedig jóval kevesebb adó terheli, mint az egyéb jövedelmeket. Marvin Liao szerint a problémát inkább az jelenti, hogy rengeteg erőforrást vesz igénybe a bürokráciának való megfelelés, hiszen Németoszágban 3-4 hét egy szerződés megkötése, még Londonban ez akár pár napon belül elintézhető. A közönség kis többséggel, de amellett voksolt, hogy kevesebb kormány-beavatkozást látna szívesen, bár Garai története a Mass Challange akcelerátorról kétségkívül sokak számára inspiráló volt.

Talán még Áder Jánosnak is, aki itt a Mass Challenge bostoni irodájában látható.

A bostoni kormányzó ugyanis személyesen járta ki a helyi cégeknél a hozzájárulást a vállalkozás alaptőkéjéhez, ami így rengeteg cégnek tudott segíteni, sőt, az egyik alapító a cég épülete mellé ma már két másik épületet is felhúzatott, hogy a másik vállalkozása is elférjen. A bostoni kormányzó gyakorlatilag a saját jó hírnevét tette kockára, és ma a Mass Challange több millió dollárt hoz a városnak. 

A volt BKK-vezér témája a jövőbiztos közlekedési tervezés volt. Az "okos utasok" témáját járta körül - ma már nem álldogálunk a buszmegállóban órákig, hanem csekkoljuk az applikáción, mikor jön a következő, nem tévedünk el, és a szociálisan frissülő app-ok miatt a dugókat is ki tudjuk kerülni.

A miniszteri biztos itt épp a hevesi közlekedést méri fel

Vitézy viszont rámutatott arra, hogy a legtöbbet használt útvonal-tervező applikációk, a google maps, vagy itthon a BKK Futár, nem annyira hasznosak például biciklistáknak. Az új, okosodó megoldások sem kombinálják a közlekedési eszközöket - például, hogy a külvárosból érkezve hol érdemes a kocsit hagyni, és metróra pattanni, vagy Bubit szerezni. Vitézy szerint ezek az app-ok valóban időt és energiát spórolnak, de egyelőre csak részleges megoldást jelentenek, alapvető változást nem. Arra van szükség, hogy a fenntartható közlekedés is vonzó, versenyképes, elérhető és magától értetődő legyen.

A Brain Bar Budapest az éppen zajló jövőre koncentrál - a második napon pedig több előadást is szenteltek arra, hogy Budapest jövőjét vizsgálják. Ebben szerepet kapott dr. Fürjes Balázs, egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházások irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos és Somlai-Fischer Ádám, a Prezi társalapítója is.

Reggel a kormánybiztos egy 15 perces nyitóbeszédben felhívta a figyelmet arra, hogy ami működik egy adott városban, nem biztos, hogy máshol is alkalmazható lesz. Mielőtt újítanánk, meg kell kérdeznünk, hogy az adott projekt beleillik-e a város önképébe, identitásába? Dr. Fürjes szerint Budapestnek elsősorban önmagával kell azonosnak lennie. Egy későbbi előadásban Wouter Vanstiphout, a holland Delft Egyetem egyik professzora a városlakók szemszögéből érintette ezt a témát: hogyan hozhatnak a várostervezők olyan döntéseket közterületekről és közpénzekről, amik demokratikusak?

A várost a kormánybiztos szerinte három szempontból kell vizsgálnunk: mint a nemzet fővárosát, a budapestiek lakóhelyét, valamint városként. Dr. Fürjes kiemelte, hogy a város akkor fog nemzetközi szinten jobban teljesíteni, ha jobb otthon lesz a budapestiek számára. Egy későbbi, az európai Szilícium-vögy lehetőségeiről szóló kerekasztal-beszélgetésen Garai Gábor, Boston tiszteletbeli konzula és rengeteg startup ügyvédje elmondta, hogy egy olyan város, mint Budapest, sokkal inspirálóbb a vállalkozók számára, mint a Szilícium-völgy: itt lehet az utcákat róni, másokkal beszélgetni, találkozni. A Szilícium-völgy ehhez képest szűkében van a köztereknek, és mindenki csak autóval közlekedik.

Dr. Fürjes szerint Budapest 10 év múlva még európaibb lesz. Szerinte három elengedhetetlen tényező szükséges ehhez: erős, demokratikus vezetés, egyszerre univerzálisabb és lokálisabb városszemlélet, és az, hogy

a város magyarabb és keresztényebb legyen.

Dr. Fürjes azt mondta, a kereszténységet a várost érintően kulturális értelemben érti, a szabadság és individualizmus szellemében.

A kormánybiztos még azt is kiemelte, hogy egy még szociálisabb, kreatívabb és együttműködőbb várost képzel el tíz év múlva, és a kreativitást elősegítő közösségi tereket. Említette, hogy egy ilyen teret szeretne nyújtani a legújabb tervezett közösségi tér, a Rubik Ernővel közösen tervezett "Kocka Központ". A Magyar Géniuszok Házának is elnevezett tér ötlete már 2012-ben megfoggant, de azóta sem ismerni a terv konkrét formáját. 

A délután folyamán az Akvárium nagy halljának színpadára lépett egy magyar géniusz is, a Prezi társalapító Somlai-Fischer Ádám. Somlai-Fischer témája az volt, hogy felépíthető-e a Szilícium-völgy Budapesten, illetve Budapest a Szilícium-völgyben? Az európai kultúra sokszor tűnik úgy, hogy a startup szellemiségének nem kedvez: a későbbi kerekasztal beszélgetésen többször felmerült, hogy az amerikaik nem úgy viszonyulnak a bukáshoz, ahogy mi itthon. Somlai-Fischer a saját cégén keresztül mutatta be, hogyan lehet inspiráló és támogató környezetet teremteni az irodában. Szerinte a sikerüknek nagy részét képezi, hogy

sokszínű, eltérő hátterű emberek dolgoznak és ötletelnek együtt.

Részlet a nemzeti konzultációs kérdőívből

Somlai-Fischer szerint a globális világnézetet csak úgy teremthetjük meg, ha megfelelő a diverzitás a cégen belül. A Prezi társalapítója kitért arra is, hogy Magyarországon sokan ellenségként tekintenek a világpiacra, ami szintén megnehezíti a startup-kultúra meggyökeresedését. Kiemelte, hogy San Francisco (egy másik előadó szerint "a munka Las Vegas-a") lakosainak 40 százaléka bevándorló. A Prezit 2009-ben San Francisco polgármestere hívta meg, hogy jöjjenek, és fejlesszék a terméküket tengerentúlon: Somlai-Fischer pedig bátorította a jelenlévő döntéshozókat, hogy hívjanak meg egy perui startupot, Budapestre. Mert csak különböző ötletek együttélésével "völgyesedhetünk".

Az első Budapest Brain Bar az ötletek ütköztetését tűzte ki feladatául, ennek sikerét pedig senki sem garantálhatja jobban, mint Evgeny Morozov. A 30 éves, fehérorosz származású volt Stanford-i oktató rátapint a technológiával kapcsolatos legmélyebb félelmeinkre, és mindegyiket háromszor ijesztőbbé teszi.

Ahogy Morozov is bevallotta: a panaszkodással keresi a betevőt - bár Közép-Európában kétségtelenül sok versenytársa akad. Morozov fő kérdése az volt, mit tesznek a kormányok, hogy a technológiai cégek ne éljenek vissza adatainkkal, és ne vegyék át az állami feladatokat. Morozov válasza szerint nem sokat, azt is rosszul, és nemsokára az Apple akar majd a társadalombiztosítónk lenni.

Forráas: Brain Bar Budapest Facebook

Amikor már a jelen is sci-fi

Morozov varázsa - és egyben fő jövedelemforrásának kulcsa - abból fakad, hogy szinte észrevétlenül képes meggyőzni a közönségét, hogy a legrosszabb forgatókönyv, ami az előadása elején még tudományos-fantasztikus fikciónak tűnt, egyértelműen meg fog valósulni. De kezdjük az elejéről.

Morozov egy Fülöp-szigeteki képpel indít: a nyilvános mosdókban ugyanis a WC használata után riasztó szólal meg, ami addig nem hallgat el, amíg a WC használója kezet nem mos. Morozov szerint ez csak egy példája annak, hogy egyre inkább külső technológiákat használjuk arra, hogy az emberi viselkedést felügyeljék. A technológia így egy tisztább, kiszámítható jövő kulcsaként van feltüntetve - és ez a kormányokat motiválja, hogy egyre több feladatukat bízzák a nagy Szilícium-völgyi cégekre.

Ha nem fizetsz egy szolgáltatásért, te magad vagy a termék

Morozov azonban rámutat, hogy ezek a cégek termékként látnak minket. Ha rosszul érezzük magunkat a Facebook használatától - stresszelünk, irigyek vagyunk, félünk, hogy lemaradunk valamiről, míg mindenki más jól érzi magát - az azért van, mert így tervezték a platformot. A technológia ugyanis nem áll a felügyeletünk alatt, pedig mindent tud rólunk, és úgy használja fel az adatainkat, ahogy azt a cégvezetők jónak (jövedelmezőnek) látják.

Mivel az összes adatunkat önként bocsátjuk az olyan cégek rendelkezésére, mint a Google, Facebook, vagy Apple, nem tűnik lehetetlennek, hogy egy szép napon, mikor a kormány kifogy a forrásokból, az Apple-re bízza például az egészségügyi ellátás kezelését, hiszen a különböző applikációikból rengeteg adatuk van már most is, és sokkal könnyebben tudják motiválni felhasználóikat. A nagy cégek által gyűjtött adatok viszont, Morozov szerint, felügyelet nélkül ellenünk lesznek felhasználva: ha az egészségbiztosítónk tudja, hogy reggelente kávézunk, teljesen más árat fogunk fizetni, mint a nem kávézók. Ez pedig könnyen a saját cselekedeteink cenzúrázásához vezethet.

Már most késő

Az ehhez hasonló diszkriminációkat Morozov az Über esetében például már megvalósulni is látja. Az Über néhány országban már engedélyezi, hogy a sofőrök is osztályozzák az utasaikat - és a nem szimpatikus utasoknak legközelebb drágább lesz a fuvar.   

Morozov szerint a legnagyobb probléma, hogy az állami tisztségviselők rosszul állnak a problémához - a Google egyetlen alternatívájának azt tartják, hogy felépítsék a Google mását. Ezt Morozov lehetetlen küldetésnek látja. A Google-nak több, mint 10 éve volt, hogy adatokat gyűjtsön, ma már nem keresőként kellene rá tekinteni, hiszen az igazi feladata, hogy megjósolja, mit akarunk majd. Ezzel egy cég nem tud vetélkedni - ezért lenne fontos, hogy a kormányok a decentralizáltan, kis cégeket támogassanak.

Hogy bebizonyítsa, a Szilícium-völgy már most át akarja venni a jóléti államok és nemzetközi non-profitok helyét, Morozov a Facebook Internet.org projektjét hozta példának. Mark Zuckerberg terve, miszerint ingyen wifi-t vinne oda, ahol nincs jelenleg nincs internet-hozzáférés, Morozov szerint hasonló azokhoz a projektekhez, amikkel a Világbank a 90-es évek elején állt elő. A big data semmivel sem jobb, mint a nagy olaj, vagy gyógyszeripari cégek, mondta Morozov búcsúzóul. Ekkora a közönség már követte volna a barikádokra - bár lehet, hogy csak Instagramot készíteni.