egyperctech

Az Apple nagy erőkkel beharangozott legújabb próbálkozása a zeneipar megmentésére tegnap elindult, szerencsésebb országokban a Beats 1 rádióval együtt (ahová például a BBC Radio 1 híres DJ-jét, Zane Lowe-ot is elcsábították). Itthonról viszont még nem elérhető az adó.

Forrás: 9to5mac.com

Ha valaki mégis meg akarná hallgatni, mit játszottak eddig a Beats '1-en, az a Spotify-nak köszönhetően megteheti: Peter Bowles felhasználó és társai ugyanis összeraktak rá egy playlistet. Persze az olyan, az Apple Music-kal szerződött előadók, mint Taylor Swift hiányoznak belőle, illetve Pharrel új száma is egyelőre exklúzívan csak az új Music app-ról érhető el, de azért: 

Ha valaki pedig valaki úgy érzi, nem tud meglenni a Beats 1 nélkül, de Android-os telefonja van, még elérhető a stream itt. Várható, hogy az Apple keze lesújt majd arra, aki ezt egy titkosítás nélküli HTTP Live Streaming forrásból összehegesztette, szóval használja ki az időt, hallgasson bele, és nyugodjon meg, hogy semmiről sem marad le. 

Az Apple Music 3 hónapig ingyenes tesztidőszakot kíván, utána pedig a felhasználók 9.99 euróért használhatják az applikációt. A Music-kal az iTunes után az Apple ismét megkísérli, hogy megváltoztassa a zeneipart: akkor az iTunes-szal a kalózkodást igyekezett visszaszorítani, most az olyan, az alkotókat állítólag kizsákmányoló stream szolgáltatások használatát, mint az Apple. A Spotify ugyanis lejátszásonként 0,0011 dollárt (0,31 forintot) fizet az előadóknak, míg az Apple Music a New York Times szerint 0,2 centet (0,56 forintot) fizet a kiadóknak, amiből 0,047 cent fogja illetni a dalok készítőit. Az Apple Music az előfizetői bevételek 71,5%-át ajánlaná a zene tulajdonosainak, a Spotify pedig jelenleg csak 70 %-ot ad.

Itt lehet megnézni, mennyit keresnek a zenészek online zeneeladásból az Information is Beautiful jóvoltából: 

A tegnapi nap folyamán Taylor Swift tumblr-jén egy okos, végiggondolt nyílt levélben tájékoztatta az Apple-t, miért nem hajlandó az új albumát az Apple Music-on elérhetővé tenni. TL;DR: mert az Apple 3 hónapig, amíg a felhasználók az ingyenes tesztidőszakban vannak, nem fizet a zene előadóinak/priducereinek/szövegíróinak. Ahogy Swift írta

ez nem rólam szól. Szerencsére az ötödik albumom adtam ki, és tudom támogatni magam, a zenekaromat, a crew-t, és a menedzsmentem. Ez azokról az új előadókról vagy zenekarokról szól, akik most adták ki az első dalukat, és nem fogják tudni a sikerüket élvezni negyed éven keresztül.

Az Apple reakciója?

Eddy Cue az Apple Internetes szoftverek és szolgáltatások részlegének alelnöke.

Forrás: techcrunch.com

A Nieman Lab által előásott dokumentumok szerint a Safari applikációjának legújabb frissítése támogatni fogja a harmadik féltől származó reklám letiltó bővítményeket, amikkel "gyirsan és hatékonyan blokkolni lehet képeket, pop-upokat, szöveget és egyéb tartalmat".

Ha nem fizetsz valamiért, a termék te magad vagy

Az internetes tartalom nem ingyenes - reklámokból tartja fent magát a legtöbb online tartalom. Ez a közeli jövőben mindenképpen változni fog: felmérések szerint a 18-29 éves fiatalok 41% használ valamilyen reklám-letiltó bővítményt.

Mobilon azonban ez eddig nem működött, a reklámok csak jöttek, és nem nagyon lehetett velük mit kezdeni - egészen eddig.

Mennyit is ér a mobilhirdetés?

A Mashable által megkérdezett marketingesek valamelyest bíznak abban, hogy a legtöbb felhasználó nem fogja venni a fáradtságot, hogy akár egy bővítményt is letöltsön - de vajon mennyi ideig támaszkodhatnak erre a cégek? Jelentheti-e ez a hír azt, hogy a marketingesek megijednek attól, hogy a túlságosan tolakodó reklámokat addig tolják a felhasználó arcába, hogy azok mégis inkább a letöltés mellett döntenek? Bár még az olyan újságoknak is mindössze a bevétel 10%-a származik a mobilhirdetésekből, mint a New York Times, amit az olvasók fele mobilon ér el, a 10% itt pont ennyivel kevesebb újságírót, tartalmat, vagy fejlesztést jelenthet.

És akkor a beígért csavar

Lesz egy típusú reklám, amire a letiltó bővítmények nem fognak hatni (dobpergés):

az iAds, az Apple saját reklám-kiadója. Az iAds jelenleg mindössze az amerikai mobilpiac 2.6 százalékát tudhatja magáénak, ez azonban hamarosan megváltozhat, ha ezek lesznek az egyetlen reklámok, amikkel szemben egy letölhető Safari-bővítmény sem hatásos. Arról nem is beszélve, hogy a hirdetések letiltásának lehetőségével az Apple még inkább ...inspirálhatja az online sajtót, hogy csatlakozzanak az Apple News programjához, amin szintén csak a az iAds hirdetések futnak.

Ha úgy érzi, az Apple még nem tud Önről eleget, az iOS9 letöltésekor frissülő új Apple HealthKit egy reprodukciós szekciót is tartalmazni fog, amivel követheti a szexuális életét - mikor, védekeztek-e, illetve a telefonkönyvből behúzott kapcsolatokból azt is, kivel.

Ez a jelenlegi, kevésbé szexi Health App:

Ez a mérőszám önmagában sokat nem fog mutatni, maximum az ember büszke lehet magára/rosszul érezheti magát tőle, de hasznos lehet azok számára, akik a Health Kit-en keresztül követik majd a menstruációs ciklusukat, illetve akiknek problémájuk van a névmemóriájukkal. (Mashable)

Az első Budapest Brain Bar az ötletek ütköztetését tűzte ki feladatául, ennek sikerét pedig senki sem garantálhatja jobban, mint Evgeny Morozov. A 30 éves, fehérorosz származású volt Stanford-i oktató rátapint a technológiával kapcsolatos legmélyebb félelmeinkre, és mindegyiket háromszor ijesztőbbé teszi.

Ahogy Morozov is bevallotta: a panaszkodással keresi a betevőt - bár Közép-Európában kétségtelenül sok versenytársa akad. Morozov fő kérdése az volt, mit tesznek a kormányok, hogy a technológiai cégek ne éljenek vissza adatainkkal, és ne vegyék át az állami feladatokat. Morozov válasza szerint nem sokat, azt is rosszul, és nemsokára az Apple akar majd a társadalombiztosítónk lenni.

Forráas: Brain Bar Budapest Facebook

Amikor már a jelen is sci-fi

Morozov varázsa - és egyben fő jövedelemforrásának kulcsa - abból fakad, hogy szinte észrevétlenül képes meggyőzni a közönségét, hogy a legrosszabb forgatókönyv, ami az előadása elején még tudományos-fantasztikus fikciónak tűnt, egyértelműen meg fog valósulni. De kezdjük az elejéről.

Morozov egy Fülöp-szigeteki képpel indít: a nyilvános mosdókban ugyanis a WC használata után riasztó szólal meg, ami addig nem hallgat el, amíg a WC használója kezet nem mos. Morozov szerint ez csak egy példája annak, hogy egyre inkább külső technológiákat használjuk arra, hogy az emberi viselkedést felügyeljék. A technológia így egy tisztább, kiszámítható jövő kulcsaként van feltüntetve - és ez a kormányokat motiválja, hogy egyre több feladatukat bízzák a nagy Szilícium-völgyi cégekre.

Ha nem fizetsz egy szolgáltatásért, te magad vagy a termék

Morozov azonban rámutat, hogy ezek a cégek termékként látnak minket. Ha rosszul érezzük magunkat a Facebook használatától - stresszelünk, irigyek vagyunk, félünk, hogy lemaradunk valamiről, míg mindenki más jól érzi magát - az azért van, mert így tervezték a platformot. A technológia ugyanis nem áll a felügyeletünk alatt, pedig mindent tud rólunk, és úgy használja fel az adatainkat, ahogy azt a cégvezetők jónak (jövedelmezőnek) látják.

Mivel az összes adatunkat önként bocsátjuk az olyan cégek rendelkezésére, mint a Google, Facebook, vagy Apple, nem tűnik lehetetlennek, hogy egy szép napon, mikor a kormány kifogy a forrásokból, az Apple-re bízza például az egészségügyi ellátás kezelését, hiszen a különböző applikációikból rengeteg adatuk van már most is, és sokkal könnyebben tudják motiválni felhasználóikat. A nagy cégek által gyűjtött adatok viszont, Morozov szerint, felügyelet nélkül ellenünk lesznek felhasználva: ha az egészségbiztosítónk tudja, hogy reggelente kávézunk, teljesen más árat fogunk fizetni, mint a nem kávézók. Ez pedig könnyen a saját cselekedeteink cenzúrázásához vezethet.

Már most késő

Az ehhez hasonló diszkriminációkat Morozov az Über esetében például már megvalósulni is látja. Az Über néhány országban már engedélyezi, hogy a sofőrök is osztályozzák az utasaikat - és a nem szimpatikus utasoknak legközelebb drágább lesz a fuvar.   

Morozov szerint a legnagyobb probléma, hogy az állami tisztségviselők rosszul állnak a problémához - a Google egyetlen alternatívájának azt tartják, hogy felépítsék a Google mását. Ezt Morozov lehetetlen küldetésnek látja. A Google-nak több, mint 10 éve volt, hogy adatokat gyűjtsön, ma már nem keresőként kellene rá tekinteni, hiszen az igazi feladata, hogy megjósolja, mit akarunk majd. Ezzel egy cég nem tud vetélkedni - ezért lenne fontos, hogy a kormányok a decentralizáltan, kis cégeket támogassanak.

Hogy bebizonyítsa, a Szilícium-völgy már most át akarja venni a jóléti államok és nemzetközi non-profitok helyét, Morozov a Facebook Internet.org projektjét hozta példának. Mark Zuckerberg terve, miszerint ingyen wifi-t vinne oda, ahol nincs jelenleg nincs internet-hozzáférés, Morozov szerint hasonló azokhoz a projektekhez, amikkel a Világbank a 90-es évek elején állt elő. A big data semmivel sem jobb, mint a nagy olaj, vagy gyógyszeripari cégek, mondta Morozov búcsúzóul. Ekkora a közönség már követte volna a barikádokra - bár lehet, hogy csak Instagramot készíteni.

Tim Cook-ot díjazta az EPIC polgári szabadságjogokkal foglalkozó Washington-i non-profit "vállalati vezető" címmel a magánélet védelméért és a titkosításért való hatásos kiállásaiért.

Cook, aki valóban rengeteg, témába vágó rendezvényen részt vesz, meglepően kemény hangvételű beszédet tartott, amiben bírálta a "legnagyobb Szilícium-völgyi" cégeket, akik a felhasználóik adataiból szereznek bevételt. Beszédében tett egy gyakorlatilag félreérthetetlen célzást a nemrég megjelent Google Photos-ra, mikor arról beszélt, hogy a személyes adataikat a felhasználóknak kellene kontrollálniuk, nem pedig hagyni, hogy "ingyen" applikációk adatokat bányásszanak például a családi fotóinkból.

Az Apple CEO-ja nyíltan felvállalta, hogy a cég nem ért egyet az amerikai titkosszolgálatok titkosítás-ellenző gyakorlatával - jól mutatja ezt az iMessage és a FaceTime is, mivel mindkettő titkosított kommunikációt tesznek lehetővé. Kijelentette azt is, hogy nem hajlandó a titkosszolgálatoknak "mesterkulcsot" átadni, amikkel bármelyik Apple termékhez hozzáférhetnének. Ahogy Cook nagyon magával ragadóan és inspirálóan megjegyzi: "Mások információinak védelme mindannyiunk információjának védelme".

Ahogy a TechCrunch írója is megjegyzi, szinte furcsa, hogy az Apple-nek eddig tartott, hogy marketingfogássá teszi a saját és Google üzleti modellje közti különbséget. Innentől valószínűleg egyre többet hallunk majd az Apple-ről, mint a magánélet védelmezőjéről.

A FullMag nevű YouTube-csatorna lényege, hogy tulajdonosa, Richard Ryan mindenféle drága és klassz dolgokat lő szét különböző tűzerejű fegyverekkel.

Most épp az Apple Watchra kattant rá: egyszer egy 50 kaliberes puskával esett neki, másszor felrobbantotta, legutóbb pedig Verne Troyer amerikai színészt kérte meg rá, hogy pisztollyal is vegye kezelésbe az almás cég okosóráját.

Ha Kickstarteren összegyűlik 15 000 dollár, Harald Geisler és Elizabeth Waterhouse tovább tudnak dolgozni azon a betűtípuson, amit Einstein kéziratainak tanulmányozásával hoztak létre. 

Ha a maradék 3500 dollárnyi adomány is összejön, hat hónap múlva az iOS-t futtató kütyükön Einstein kézírásával lehet majd üzengetni.

Mikor újságírók Guy Kawasakit a CeBIT konferencián megkérdezték, miért nem Apple órát hord, azt mondta, a rajta lévő Breitling óra "Az igazi férfi órája, nem pedig az Apple Watch", majd hozzátette, hogy "egy nap, lehet, hogy megszereti" az okosórát.
(Mashable)

Már zajlik a feliratkozás az Apple Analytics béta-tesztelésére, azoknak, akiknek van iTunes Connectjük. Sokat még nem tudni, de az oldal állítólag megmutatja majd a fejlesztőknek, hogy milyen gyakran nézik meg az applikáció oldalát az iTunes Store-ban, honnan érkeznek a vásárlók, hányszor nyitják meg az applikációt, mikor, és milyen gyakran vásárolnak az applikáción belül.