egyperctech

Az Electronic Frontiers Foundation (EFF) nevű San Francisco-i nonprofit 25 éve küzd azért, hogy az Internet szabad hely maradhasson. Az Ars Technica összeszedte az 5 legfontosabb ügyüket, hogy jól beleborzonghassunk, milyen lenne az internet az EFF nélkül.

5 éve ezzel a poszterrel ünepeltek. Forrás: Hugh D'A

Bernstein v. Department of Justice, 1995

Daniel Bernstein kaliforniai PhD hallgató publikálni akarta „Snuffle” nevű titkosító programját – de a szövetségi fegyverhasználati (!) előírások ezt nem engedélyezték. Bernstein szerint ez alkotmányellenes volt, és az EFF képviselte az ügyét. A bíróság itt mondta ki először, hogy a forráskód beszédnek számít, így a szólásszabadságot védő törvények védik ezt is. A feljebbviteli bíróság későb azt mondta, hogy az állampolgároknak joguk van az anonimizált beszédhez.

MGM v. Gorkster, 2005

Az EFF a Streamcast Networks nevű céget védte, ami egy Morpheus-szerű fájlmegosztó szoftvert készített. Bár a Streamcast Networks elvesztette a pert, az EFF szerint győzelem, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem volt annyira szigorú, mint amennyire a szórakoztatóipar szerette volna – pl. az úgynevezett Betamax doktrínát fenntartotta. Ez az az elv, ami alapján technológiát nem lehet tiltani, ha annak jelentősek a copyright-ot nem sértő felhasználási módjai is.

Hepting v. AT&T, 2009

Snowden még Snowden előtt: az AT&T telekom szolgáltató egyik alkalmazottja,  Marc Klein elment az EFF-hez, és elmondta nekik, hogy felfedezett egy olyan helységet a szolgáltatónál, amiben az adatokat az NSA felé küldik. 2009-ben az ún. FISA-szabályzat végül retroaktív védelmet biztosított azoknak a szolgáltatóknak, akik adatokat küldtek az NSA-nak.

Jewel v. NSA, 2008 (még nincs vége)

A Marc Klein által nyilvánosságra hozott adatok alapján Carolyn Jewel AT&T vásárló beperelte a szolgáltatót – szerinte az, hogy az NSA-nak juttattak adatokat, alkotmányellenes.

In re National Security Letters, 2013 (még nincs vége)

A National Security Letter gyakorlatilag egy FBI által kiadott bírósági végzés, ami tiltja, hogy a bírósági tárgyalásban részt vevők nyilatkozzanak az ügyről – 2003-2006 között több, mint 200 000 ilyen végzést osztottak ki. Az EFF szerint ez alkotmányellenes.

Június 22-én a DuckDuckGo-t, az adatainkat nem tároló keresőmotort, több, mint 10 millióan használták.

A kacsás kereső forgalma Snowden NSA-féle adatainak nyilvánosságra hozása után több, mint 600 százalékkal nőtt. Az éves forgalma persze még mindig csak annyi, mint amennyit a Google naponta lebonyolít, de az, hogy az Apple az iOS 8-ban lehetővé tette a DuckDuckGo-val történő keresést, nagyot dobott az oldal forgalmán. Egyesek szerint az Apple-nek nem is kéne tökölni, hanem megvenni az egészet.(Search Engine Land)

A Snowden-ügy kirobbantásáért felelős Glenn Greenwald és az elismert biztonságtechnikai szakértő, Robert Graham szerint is egyszerűen propaganda a Sunday Times vasárnap lehozott cikke, amiben névtelen kormányzati tisztviselők nyilatkoztak arról, hogy a Snowden által ellopott 1.7 millió fájlból 1 milliót feltörtek az oroszok és a kínaiak, veszélybe sodorva ezzel a brit titkosszolgálatot.

Hát kiben bízhat az ember Snowden-nel kapcsolatban, ha abban az újságban sem, aminek tulajdonosa titokban találkozgatott David Cameron brit miniszterelnökkel, aki szeretné, ha az Egyesült Királyság megfigyelési szabályai minél szorosabbak maradnának? 

Ez itt a Murdoch tulajdonában álló televíziós médiák gyűjteménye:

Egy, a BBC-nek nyilatkozó kormánytag szerint a Kína és Oroszország által feltört dokumentumok fontos információt tartalmaztak arról, hogy működnek a britek az ellenséges országos területein, ezért az ügynökeiket ki kellett vonniuk ezekből az országokból. Ez viszont ahhoz vezet, hogy nem tudnak Kínából és Oroszországból "életbevágóan" fontos információt szerezni. A Sunday Times szerint a Snowden által ellopott 1.7 milliónyi dokumentumból az oroszoknak 1 millióhoz már hozzáférése van.

Ahogy arra a BBC is rámutat, a hír két nappal azután érkezett, hogy az Egyesült Királyságban elkészült az új, megfigyelési törvények tárgyalásához szükséges háttér-riport, ami több hatalmat kíván adni a nemzetbiztonsági intézményeknek, ugyanakkor szorosabb megkötést is.

Bár Snowden többször hangsúlyozta (például a lenti interjúban is), hogy az általa megszerzett információkat a lehető legnagyobb óvatossággal kezelik, 2014-ben a New York Times véletlenül már nyilvánosságra hozta az egyik dokumentumok összeállító NSA-ügynök nevét.