Az első Budapest Brain Bar az ötletek ütköztetését tűzte ki feladatául, ennek sikerét pedig senki sem garantálhatja jobban, mint Evgeny Morozov. A 30 éves, fehérorosz származású volt Stanford-i oktató rátapint a technológiával kapcsolatos legmélyebb félelmeinkre, és mindegyiket háromszor ijesztőbbé teszi.
Ahogy Morozov is bevallotta: a panaszkodással keresi a betevőt - bár Közép-Európában kétségtelenül sok versenytársa akad. Morozov fő kérdése az volt, mit tesznek a kormányok, hogy a technológiai cégek ne éljenek vissza adatainkkal, és ne vegyék át az állami feladatokat. Morozov válasza szerint nem sokat, azt is rosszul, és nemsokára az Apple akar majd a társadalombiztosítónk lenni.
Forráas: Brain Bar Budapest Facebook
Amikor már a jelen is sci-fi
Morozov varázsa - és egyben fő jövedelemforrásának kulcsa - abból fakad, hogy szinte észrevétlenül képes meggyőzni a közönségét, hogy a legrosszabb forgatókönyv, ami az előadása elején még tudományos-fantasztikus fikciónak tűnt, egyértelműen meg fog valósulni. De kezdjük az elejéről.
Morozov egy Fülöp-szigeteki képpel indít: a nyilvános mosdókban ugyanis a WC használata után riasztó szólal meg, ami addig nem hallgat el, amíg a WC használója kezet nem mos. Morozov szerint ez csak egy példája annak, hogy egyre inkább külső technológiákat használjuk arra, hogy az emberi viselkedést felügyeljék. A technológia így egy tisztább, kiszámítható jövő kulcsaként van feltüntetve - és ez a kormányokat motiválja, hogy egyre több feladatukat bízzák a nagy Szilícium-völgyi cégekre.
Ha nem fizetsz egy szolgáltatásért, te magad vagy a termék
Morozov azonban rámutat, hogy ezek a cégek termékként látnak minket. Ha rosszul érezzük magunkat a Facebook használatától - stresszelünk, irigyek vagyunk, félünk, hogy lemaradunk valamiről, míg mindenki más jól érzi magát - az azért van, mert így tervezték a platformot. A technológia ugyanis nem áll a felügyeletünk alatt, pedig mindent tud rólunk, és úgy használja fel az adatainkat, ahogy azt a cégvezetők jónak (jövedelmezőnek) látják.
Mivel az összes adatunkat önként bocsátjuk az olyan cégek rendelkezésére, mint a Google, Facebook, vagy Apple, nem tűnik lehetetlennek, hogy egy szép napon, mikor a kormány kifogy a forrásokból, az Apple-re bízza például az egészségügyi ellátás kezelését, hiszen a különböző applikációikból rengeteg adatuk van már most is, és sokkal könnyebben tudják motiválni felhasználóikat. A nagy cégek által gyűjtött adatok viszont, Morozov szerint, felügyelet nélkül ellenünk lesznek felhasználva: ha az egészségbiztosítónk tudja, hogy reggelente kávézunk, teljesen más árat fogunk fizetni, mint a nem kávézók. Ez pedig könnyen a saját cselekedeteink cenzúrázásához vezethet.
Már most késő
Az ehhez hasonló diszkriminációkat Morozov az Über esetében például már megvalósulni is látja. Az Über néhány országban már engedélyezi, hogy a sofőrök is osztályozzák az utasaikat - és a nem szimpatikus utasoknak legközelebb drágább lesz a fuvar.
Morozov szerint a legnagyobb probléma, hogy az állami tisztségviselők rosszul állnak a problémához - a Google egyetlen alternatívájának azt tartják, hogy felépítsék a Google mását. Ezt Morozov lehetetlen küldetésnek látja. A Google-nak több, mint 10 éve volt, hogy adatokat gyűjtsön, ma már nem keresőként kellene rá tekinteni, hiszen az igazi feladata, hogy megjósolja, mit akarunk majd. Ezzel egy cég nem tud vetélkedni - ezért lenne fontos, hogy a kormányok a decentralizáltan, kis cégeket támogassanak.
Hogy bebizonyítsa, a Szilícium-völgy már most át akarja venni a jóléti államok és nemzetközi non-profitok helyét, Morozov a Facebook Internet.org projektjét hozta példának. Mark Zuckerberg terve, miszerint ingyen wifi-t vinne oda, ahol nincs jelenleg nincs internet-hozzáférés, Morozov szerint hasonló azokhoz a projektekhez, amikkel a Világbank a 90-es évek elején állt elő. A big data semmivel sem jobb, mint a nagy olaj, vagy gyógyszeripari cégek, mondta Morozov búcsúzóul. Ekkora a közönség már követte volna a barikádokra - bár lehet, hogy csak Instagramot készíteni.
Utolsó kommentek